Kivel mi lett? - Budapesti Kamaraszínház

A Budapesti Kamaraszínház
Emlékoldala
Tartalomhoz ugrás
Kedves volt Kamaraszínházasok! Aki hajlandó rá, írja le, hogy mi lett vele.
3
hozzászólás

Remetehegyi Ildikó
22 Nov 2018
Sziasztok! Életjel tőlem: A rázós időszakban én már főiskolára jártam, talán van aki emlékszik, hogy a büfében alkalmazott biológiát tanulok. 2011-ben a Semmelweis Egyetemen diplomáztam közegészségügyön, 2015-ben pedig az ELTE-n egészségpolitikán. Azóta is ezen ügyködöm, hogy legyen némi ellátás a közfinanszírozott szektorban. Hiányzik a színház, de most ebből élek. Amikor csak tehetem megyek nézni az ismerős arcokat a műintézetekbe és soha sem élek vissza a szakmai jegy lehetőségével. Hátha jó helyre megy. Puszi Drágáim! Hiányoztok!
Kun Csilla
07 Már 2018
Remélem előbb-utóbb sokan rátalálnak erre az oldalra. A bezárás után letettem az angol középfokú nyelvvizsgát. Fél évig alkalmi munkák adódtak számomra. Ruhatáros voltam a Momentán társulatnál, a 2012-es nyelvparádén kisegítettem, angol nyelvű gyermekkönyveket árultam a karácsony előtti időszakban, közben a Sóska, sültkrumplit továbbra is kellékeztem a József Attila Színházban valamint ügyeltem, 'súgtam', amit még jelenleg is csinálok. 2012 decemberétől pénztáros lettem a József Attila Színháznál az Allee bevásárlóközpontban, majd a Szabadtér Színháznál nyáron, később 2013 szeptemberétől közönségszervező és pénztáros lettem a József Attila Színháznál főállásban, majd 2016 májusától közönségszervező vagyok a Magyar Állami Operaháznál, ahol végre az angol nyelvvizsgámnak és egyéb nyelvismereteimnek is hasznát vehetem. Az életem meghatározó része volt a Budapesti Kamaraszínház, sok jó kollégát megismertem, vannak néhányan, akik hiányoznak azóta is, mióta bezárt a színház, vannak néhányan, akikkel hébe-hóba találkozom. A fiamat is annak köszönhetem, hogy annak idején, 1991-ben ehhez a színházhoz jöttem. Azóta már ő is Színházi Ember lett.
Izsák Lajos
13 Ápr 2016
Mindenkit üdvözlök ezen a kedeves kezdeményezés keretében.A szinház bezárása után két éves munkanélküliség következett mivel a másik munkám is megszűnt.Jelenleg sikerült az eredeti szakmámban mint órás elhelyezkedni.A szinháznál eltöltött huszonkét év örök emlék marad sok szép élménnyel,és végül a feldolgozhatatlan,és érthetetlen bezárással.Nagyon hiányzik minden.Midenkinek köszönöm,hogy együtt dolgozhattunk. Üdvözlettel Lajos.
Vissza a tartalomhoz